Jó tudni

Terjed a majoránna, a bazsalikom, a borsfű, a tárkony, a lestyán, a citromfű, a kakukkfű, az izsóp, a levendula, hogy sajátos ízeket adjon a háziasszonyok főztjének. Összefoglaljuk, hogyan őrizhetjük meg az aromájukat téli felhasználásra.

A fűszernövények betakarítását akkor kell megkezdeni, amikor hajtásaikon az első virágok kinyíltak. A levelek ekkor tartalmazzák a legtöbb illóolajat, íz-, illat- és zamatanyagot. A levágott hajtásokat kis kötegekbe kötjük, és ha sárral, porral szennyezettek lennének, hideg vízzel lemossuk őket. A kötegeket ezután szellős, árnyékos helyen akasztjuk fel száradni.

Közvetlen napsütés ne érje őket, mert a napsugarak hatására az illóolajak elbomlanak. (E szabály alól csak a sáfrányos szeklice, más néven pórsáfrány a kivétel, mert ennek sárga szirmait napsütésen is száríthatjuk.)

A száradás - a nyári időszakban - 6-8 napot vesz igénybe. Hosszabb ideig ne hagyjuk a szabadban a kötegeket, mert beporosodnak, és rovarok költöznek beléjük.

A száraz kötegeket szétbontjuk, a leveleket lehúzzuk a hajtásokról, és enyhén megmorzsoljuk. A leveleket ne törjük apróra, még kevésbé porrá! Az így előkészített, kellemes illatú fűszereket papír- vagy tüllzacskóban, esetleg jól záródó fémdobozban vagy üvegedényben tároljuk felhasználásukig.

(Bálint gazda)

Nyilvánvaló, hogy a zsenge főtt kukorica a nyár egyik öröme. Önmagában is finom, de sült húsok köretének is tökéletes. Persze csak akkor,ha figyelünk a főzés minden mozzanatára.

A legfontosabb, hogy kiváló csöveket vegyél. Elég könnyű felismerni a jó csemegekukoricát. Fontos, hogy nagyon friss legyen. Ezt onnan tudhatod, hogy levelei zöldek és teljesen befedik a csövet. ugyanis, ha sárgás, barnás, vagy száraz a levél, akkor az a cső már pár napja lekerült a növényről. Amennyiben hiányos a levele, akkor elképzelhető, hogy a külső szárazakat eltávolították.

A piacokon kérheted, hogy teljesen leveles zárt csövet adjanak, és van, amelyeket már félig megtisztított az árus, pontosan azért, hogy lásd zsenge a kukorica. Tehát amikor hazaszállítottad a csöveket gondosan tisztítsd meg. A leveleket és a csöveket mosd meg. A bajuszt kidobhatod, de a tiszta levelekre szükség lesz.

Előkapjuk a lábost és szépen lerakjuk az aljára a levelek felét. Jöhetnek rá a kukoricák. Végül ismét levél sor következik. Ekkor felengedjük hideg vízzel. Annyi víz kell, hogy ellepje a leveleket is. Érdemes a víz töltése közben kezünkkel lenyomni a leveleket és a kukoricákat, így látjuk majd, mikor elég a víz. Most tedd fel a tűzre és figyelj arra mikor kezd forrni. Ugyanis akkor lesz tökéletes főtt csemegekukoricád, ha nem főzöd túl. Vagyis forrás után olyan 8-10 perc kell neki. (Ha tovább főzzük, akkor csak megkeményedik, és az íze sem lesz olyan harmonikus) Ezután hagyd nyugodtan az egyre langyosodó vízben kihűlni. Persze arra a hőfokra hűtsd, ahogy enni szeretnéd, tehát, ha ti forrón szeretitek, akkor ügyesen kapd ki a vízből a még meleg kukoricákat és pár perc hűlés után fogyasztható. Sózva és vajjal is szuperjó.

Amennyiben majonézes kukoricát szeretnél tálalni, akkor a langyos csövet állíts egy tányérba és fogd meg felül. Egy éles késsel föntről lefelé vágj végig egy részt a kukoricából. Úgy, hogy a kés a szemek tövétől induljon lefelé. 4-5 fordítással le is szelted a csőről a sok kukoricaszemet, szóval máris jöhet rá a majonéz.

Sütés- Főzés Hogyan csökkenthetjük sütés-főzéssel kapcsolatos energiaköltségeinket?

- A fedő nélküli főzés kétszer akkora energiát igényel ½ liter víz felmelegítésénél, mint a fedő használatával főzés.

- Ne főzzük agyon ételeinket! A nyersen vagy párolva fogyasztott étel nemcsak "energiatakarékosabb", de egészségesebb is, mert a zöldség és a gyümölcs fővés során sokat veszít az ízéből, vitamintartalmából.
- A burgonyát, zöldségeket ne főzzük bő lében. Kevesebb vizet kell felmelegíteni és az ételek sem lúgozódnak ki.
- Főzéshez olyan méretű edényt használjunk, amelyik illeszkedik a gázrózsa vagy főzőlap méretéhez. Ha például a főzőlap átmérője 18 centiméter, az edényé pedig csak 15 centiméter, akár 30 %-kal is nőhet az energiafogyasztás.
- Ne érjen túl a láng az edény peremén
- A szendvicstalpú edények hőátadása jobb, kevesebb veszteséggel, nagyobb hatékonysággal, egyenletesen főznek.
- Használjunk minél kevesebb olajat, ezt egészségünk is meghálálja, és nem keletkezik annyi veszélyes hulladék.
- Vízforralásnál csak annyi vizet melegítsünk, amennyire éppen szükségünk van. Használjunk poharat vagy bögrét a víz beméréséhez.
- Ha bemelegítettük a sütőt, használjuk ki a teljes kapacitását. Minél több ételt süssünk meg egyszerre.
- Ne nyitogassuk feleslegesen a sütő ajtaját, mert ez minden alkalommal hőveszteséget jelent.
- Használjuk ki a sütő maradékhőjét. A sütés befejezése előtt néhány perccel lezárhatjuk a sütőt. A maradékhőt használhatjuk gyümölcsaszalásra is.
- A tisztán tartott sütő jobban veri vissza a hősugarakat, ezért hatékonyabb.
- Ha már felforrt az étel, vegyük kis lángra. Főzési ideje ezzel nem növekszik, viszont energiát takarítunk meg.

A sózás
· Ha elsóztuk a levest vagy a fõzeléket, néhány evõkanál tejjel vagy tejföllel enyhíthetjük a sós ízt.
· Másik megoldás szerint tegyünk bele egy nagy burgonyát, forraljuk néhány percig, majd vegyük ki belõle. A burgonya magába szívja a só egy részét.

Tejtermékes trükkök
· Ha az étel alja odaégett, csak úgy lehet megmenteni, ha felkeverés nélkül átöntjük egy másik edénybe, majd 1 dl forró tejet hozzáöntve, most már alaposan összekeverjük és felforraljuk.
· Ha a tejeslábos alját nagyon vékonyan bevajazzuk, nem fog odaégni a tej.
· Ha a tej forraláskor összement, ne öntsük ki, mert levest vagy fõzeléket még behabarhatunk vele.
· Ha a házi készítésû aludttejbe literenként egy evõkanál tejfölt keverünk, sokkal jobb lesz az íze és az állaga.
· Ha a tejszínt nem tudjuk habbá verni, tejfölként még felhasználhatjuk. Ha pedig túlvertük, és annyira összeállt, hogy kicsapódott belõle a vaj, bármilyen szendvicskrém alapja lehet, de magában, vajként is fogyasztható.
· Ha a tejszínt felforraljuk, majd kihûtjük, és jól lehûtjük, ugyan nehezebben verhetõ fel habbá, mint a nyers tejszín, viszont sokkal tartósabb lesz zselatin vagy habfixáló nélkül is.
· A cukor nélkül habbá vert tejszín jóval tovább marad kemény, mint a cukrozott.
· Ha a sajt nagyon kiszáradt, egy éjszakára áztassuk tejbe, ezután újból könnyen szeletelhetõ.
· Puha sajtot úgy lehet lereszelni, ha elõzõleg a mélyhûtõben megfagyasztjuk. Akármilyen kicsi sajtdarabkát is érdemes eltenni, hiszen zsemledarálón - bármennyire is száraz vagy kemény - le lehet reszelni.

Húsokról
· Ha a hús nem akar megpuhulni, egy-két evõkanál ételecettel locsoljuk meg.
· Ha túl zsíros a hús, a paprikás vagy a pörkölt alá ne külön pirítsuk meg a hagymát, hanem egyszerre tegyük fel a húst a hagymával, zsír nélkül, egy-két evõkanál víz társaságában.
· A zsíros húsról feltétlenül szedjük le a zsírt! (Egészen apróra összevágva kisüthetjük és apránként felhasználhatjuk. Persze csak azoknak ajánlom, akik a hízás veszélye nélkül fogyaszthatják!)
· Ha a húsvágó deszka alá teszünk egy konyharuhát, a hús klopfolásakor keletkezõ zaj jelentõsen lecsökken.
· A csontos húsokat érdemes gondosan kicsontozni, majd a csontot forrásban lévõ vízben 3-5 percig elõfõzni. Ezután leszûrve nejlonzacskóba csomagolhatjuk. Lefagyasztva akár több hónapig is eláll a mélyhûtõben. Akármilyen kevés csontot érdemes így eltenni, mert egy idõ múlva összejön egy "tisztességes" mennyiségû levesre való adag.
· Ha a kocsonya nem eléggé alvadt meg, az újból felmelegített kocsonyalébe belekeverhetünk (mennyiségtõl függõen) egy-két evõkanál zselatinport, amit elõzõleg feloldottunk egy kevés kocsonyalében.
· A kocsonyán vagy a húslevesen megdermedt zsírréteget hidegen könnyen leszedhetjük egy széles pengéjû késsel.
· A száraz kolbász héja könnyen lehúzható, ha a kolbászt vízbe mártjuk, és néhány percnyi várakozás után kezdjük csak a héj lehúzását.
· A füstölt húsok levét érdemes megtartani, mert sokféle leves, mártás készíthetõ belõle, és fûszerezésre is alkalmas.
· Ha a sült hús odaégett; tegyünk a levébe néhány karika meghámozott nyers burgonyát, az elveszi a kozmás ízt.
· Bármilyen fajtájú májat felhasználás elõtt érdemes kevés tejbe vagy vízbe áztatni, így nem keményedik meg.
· A májételeket csak a tányéron sózzuk!
· A húst megmosása után azonnal szárítuk meg egy tiszta szalvétával vagy papírtörlõvel.
· Ha a karaj vagy a combszelet széleit éles késsel több helyen bevagdossuk, nem fog összeugrani sütés közben.
· A húsleves sohasem lesz zavaros, ha lassan forraljuk fel, ezután azonnal takaréklángra tesszük, és gondoskodunk arról, hogy fõzés közben mindvégig éppen csak forrdogáljon. Ne keverjük meg! A habja magától szépen lefõ, leszûrni sem szükséges, csak a fûszeres zacskót kell kiemelni belõle.
· A párolt húsok elfõtt levét csak nagyon kevés, (egy-két evõkanál) forró vízzel pótoljuk. Párolás elõtt a hússzeletek mindkét oldalát pirítsuk meg hirtelen, erõs lángon, így a fehérje kicsapódása megakadályozza, hogy értékes leve kifolyjon párolódás közben.
· Sohase szúrjunk villát a húsba, mert a leve kifolyik és kiszáradhat.
· A húsok adagolásánál ügyelni kell arra, hogy csak a rostokra merõlegesen szeleteljük, ellenkezõ esetben szálaira esik szét, és rágós lesz.
· Bundázás (panírozás) elõtt a húsokról itassuk le a nedvességet, hogy jobban tapadhasson rá a bunda. Ha túl nedves a hús, a forró olajban azonnal leválik róla a panír.
· A hússzeleteket csak közvetlenül sütés elõtt sózzuk meg, különben a só kioldja a nedveket, és száraz, rágós lesz.
· Nem fõ ki a velõ a csontból, ha mindkét végét erõsen besózzuk, vagy vékony zsineggel kis csomagot kötözünk belõle.
· Idõtakarékosság céljából egyszerre nagy mennyiségû vöröshagymát finomra vághatunk, olajon megfonnyasztva és kicsit megsózva beletehetjük egy jól zárható üvegbe. Felhasználáskor csak annyit veszünk ki belõle, amennyi egyszerre szükséges. A hûtõszekrényben akár 2 hétig is tárolható.

Zöldséges praktikák
· Ha a vöröshagyma nagyon erõs, felvágásig tartsuk hideg vízben.
· Az újhagyma zöld szárát ne dobjuk ki, mert alaposan megmosva és összeturmixolva ízesítõnek és színezõnek jól használható.
· Mélyhûtött, nyers zöldfõzeléket forrásban lévõ, kevés vízbe kell beletenni, és az újraforrástól számított 4-5 percig fõzni.
· A rántott csirkéhez való, díszítésre szánt petrezselyemcsokor csak akkor lesz ropogós, ha kevés lisztben megmártva beledobjuk a forró olajba, és erõs lángon megsütjük. Nem szabad lefedve tárolni, mert megereszkedik.
· Ha azt akarjuk, hogy az olajban sütött burgonya ropogós maradjon, ne sózzuk meg és ne fedjük be.
· Ha a zöldpaprika nagyon erõs, lobogó forró vízbe dobjuk, s 1 perc múlva leszûrjük. Ha még ezután is erõs, a mûveletet még egyszer megismételhetjük, garantáltan elmegy az ereje. (Töltött paprika fõzésekor a paprikát érdemes így elõkészíteni azoknak, akik nem szeretik az erõset.)
· Burgonya- vagy zöldségtisztításkor tegyünk a munkaasztalra egy jó nagy újságpapírt, és azon hámozzuk a zöldséget. A munka végén egy mozdulattal összefogjuk a papír négy sarkát, és eldobjuk. Így az asztal nem lesz szemetes.
· A héjában fõtt burgonya könnyen meghámozható, ha hideg vízzel leöblítve azonnal megkezdjük tisztítását.
· Ha a burgonyák nem egyformák, puhulási idejük sem egyforma. Ezen könnyen segíthetünk, ha a nagyobbakat villával vagy tûvel néhány helyen megszurkáljuk.
· Akkor lesz igazán aromás és jóízû a gomba, ha párolása elõtt a serpenyõbe téve megsózzuk. A sótól levet ereszt, és a saját levében párolódik puhára.
· A nyers zöldségféléket nem szabad hosszasan áztatni, mert értékes vitaminjai hamar kioldódnak.
· Ha a paradicsomot egy pillanatra forrásban lévõ vízbe tesszük, utána könnyen lehúzhatjuk a héját.
· A megfonnyadt és nagyon öreg zöldséget használhatóvá tehetjük, ha elõzõleg legalább egy napig tiszta, hideg vízben áztatjuk a jól megmosott burgonyát vagy a gyökeret-répát. (Természetesen vitaminra ebben az esetben ne nagyon számítsunk, egyrészt mert az öreg, ráncos zöldfélében már amúgy is kevés volt, másrészt a hosszas áztatás sem tesz jót neki.)
· Leveles zöldségfélét, salátát langyos vízben mossunk meg, hogy a felszínre jöjjenek a benne megbúvó apró bogarak vagy kukacok. Ezután folyó hideg vízben többször öblítsük át, majd hagyjuk lecsöpögni.
· A megtisztított és feldarabolt, fehér színû zöldségek, mint a karfiol, a zeller, a gomba, valamint az alma, körte, citromlével meglocsolva megtartják szép fehér színûket, enélkül csúnyán megbarnulnak.
· Ha a karfiol már nem friss és foltos, kevés tejet öntsünk a fõzõvizébe, attól kifehéredik.
· Ha a salátának való elõfõzött zöldséget jeges vízbe tesszük, ropogósságát és színét megõrzi.
· A gombát csak folyó vízben, enyhe dörzsöléssel érdemes megmosni, különben értékes tápanyagai kioldódnak a vízben.
· Ha fedõ nélkül fõzzük a karfiolt, puffasztó gázai elillannak a levegõbe.
· A lereszelt citromhéj cukorral összekeverve a hûtõszekrényben sokáig eláll, ugyanígy a narancshéj is, de csak jól záródó üvegben.
· Ha csak néhány csepp citromlére van szükségünk, kár felvágni egy egész gyümölcsöt. Ilyenkor egy hústût beleszúrunk, kicsit megnyomjuk, és a pici lyukon kifolyik annyi lé, amennyi éppen szükséges. A citromot ezután folpackba csomagolva néhány napig még a hûtõszekrényben tárolhatjuk.

Sütemények fortélyai
· Ha a dióbél nagyon kiszáradt, megfonnyadt, forraljuk néhány percig tejben vagy tiszta vízben, hamarosan visszanyeri eredeti formáját, frissé válik, sõt még a héja is lehúzható. (Akár két-három éves diót is felfrissíthetünk ezzel a módszerrel.)
· Ha túl lágyra sikerült a tortakrém, kevés tört piskótamorzsával vagy ledarált háztartási keksszel, esetleg édes kétszersülttel sûríthetjük.
· Ha a gesztenyemassza vagy a bejglitöltelék lágy, kekszmorzsa vagy babapiskóta hozzáadásával sûríthetõ. Ha egyik sincs a háznál, maximum 10%-nyi zsemlemorzsát lehet hozzáadni anélkül, hogy íze jelentõsen megváltozna.
· Ha a cukrot csak egy-két perccel az étel elkészülte elõtt tesszük bele, kevesebb cukorra van szükségünk, mintha vele együtt fõznénk.
· Az élesztõ nagyon jól bírja a mélyhûtést, ezért érdemes nagyobb mennyiséget is tárolni belõle a fagyasztóban.
· Kellemes ízû jégkocka készíthetõ, ha a jégkockatartóba néhány csepp szörpöt és egy szem kimagozott (apróra vágott) gyümölcsöt teszünk, és ezt vízzel feltöltve megfagyasztjuk. A gyümölcsös jégkockát csak hozzáillõ italhoz adhatjuk.
· A megszáradt kenyeret vagy péksüteményt permetezzük meg kevés vízzel, és a forró sütõben pirítsuk pár percig. Másik módszer szerint a megpermetezett kenyeret szeletekre vágva csomagoljuk alufóliába, és úgy tegyük a sütõbe.
· Nem bõrösödik meg a puding teteje, ha a formába töltés után alufóliával lefedjük, és így hagyjuk kihûlni. Más módszer szerint egy mokkáskanál porcukorral hintsük meg a tetejét.
· Ha a megsütött és krémmel megkent, feldíszített tortát be akarjuk csomagolni, szúrjunk bele néhány fogpiszkálót, és erre borítsuk rá a csomagolóanyagot, így a tetejét nem teszi tönkre a papír.
· A megszáradt, már nem fogyasztható, töltetlen édes süteményt, linzert, piskótát stb., gyûjtsük össze egy kis dobozban, szárítsuk zörgõsre, és zsemleõrlõn daráljuk le. Jó szolgálatot tehet édes piskótamorzsa gyanánt.

Majonéz, mustár
· A házilag, friss tojással, mustárral, sóval, borssal, citromlével készített majonéz garantáltan eltartható a hûtõszekrényben +2-3 °C-on akár 2 hétig is, ha jól záródó üvegben tároljuk. Ha a majonézhez egyebet is, például tejfölt, tejszínt stb. keverünk, akkor csak 2-3 napig áll el.
· Majonéz készítésénél ügyeljünk arra, hogy az olaj és a tojás azonos hõmérsékletû legyen. Néhány csepp citromlével vagy egy teáskanál mustárral kezdjük meg a tojássárga keverését, így az olajat könnyebben felveszi, és nem "fut" össze, vagyis az olaj nem válik ki a tojássárgából.
· Ha a mustár beszáradt, de azért jócskán van még az üvegben, egy-két evõkanál ecetes-olajos, gyengén édesített lével öntsük föl, hagyjuk néhány órán keresztül így, majd felkeverve zárjuk be az üveget.

Tojásos ötletek
· Nem reped meg a tojás héja, valamint a burgonya, ha a fõzõvízbe kevés sót szórunk.
· A tojásokat egyenként, külön-külön üssük fel egy kis pohárba, csak ezután tegyük a többihez,
· így ha egy tojás rossz, nem teszi tönkre az egészet.
· A tojásfehérje könnyebben felverhetõ, ha elõzõleg alaposan lehûtjük, és tojásfehérjénként egy teáskanál hideg vizet vagy pár csepp citromlevet öntünk hozzá.

Egyebek
· A forrásban lévõ, már berántott vagy behabart levest nem szabad lefedni, mert pillanatok alatt kifut.
· Ha a rántás összecsomósodott, ne öntsük az ételbe, hanem kevés fõzõlével hígítsuk fel. Összeforralva kevergessük, majd szûrjük át, és csak a már sima rántást használjuk fel.
· A már használt olajat vagy zsírt mindig le kell szûrni.
· Cserépedényt (római tálat) használat elõtt áztassunk be tiszta hideg vízbe, enélkül megrepedhet. A tetejérõl se feledkezzünk el. Csak hideg sütõben szabad megkezdeni a benne lévõ étel sütését, és a lángot csak fokozatosan emelhetjük maximum közepes erõsségig.
· A sótartóban nem áll össze a só, ha néhány szem rizst keverünk bele.
· A fõzõvizet csak akkor szabad megsózni, ha a víz már forr, ellenkező esetben legalább dupla ideig tart, amíg felforr.
· Ha a hütőszekrény alá csináltatunk egy lábakon álló vaskeretet, vagy egy lábakon álló zsámolyra helyezzük a szekrényt, nem kell majd hajolgatnunk. Ezenkívül jelentõs mennyiségû helyet is nyerünk, ahol például jól elférnek egymás mellett a literes üvegek, az üdítõk, az egyéb italok, és az üres üvegek sem lesznek többé útban.
· Ne dobjuk el a kicsi, jól zárható üvegeket, mert különféle ételeket, italokat, fûszereket még tárolhatunk bennük.
· A különféle ételmaradékokat sokrétûen használhatjuk, elõtte azonban gyõzõdjünk meg azok frissességérõl.
· A darabos füszereket egy teatojásba vagy kis gézzacskóba köthetjük, így nem szükséges leszûrni a levest, csak a zacskót emeljük ki belõle.
· Savas (savanyú, citrommal-ecettel készült) ételt tilos alumínium edényben fõzni és tárolni, mert az étel sava kioldhatja az edénybõl a fémet. Ugyanez vonatkozik az alufóliára is

Dió felfrissítése
Szükséges: tej, víz. tál
A dió tél végén is jóízű varázsolható, ha néhány órára tejbe áztatjuk, majd jól lecsepegtetjük és megszárítjuk.

Étel egyszerű melegen tartása
Szükséges: alufólia
Ha a sütőben melegen tartott ételeket alufóliával takarjuk le, akkor a tetejük sem szárad ki.

Étel savanyú íz javítása
Szükséges: tej, cukor
Ha túl savanyú lett az étel, tegyünk hozzá egy kevés enyhén cukrozott tejet.

Étel túl édes íz kijavítása
Szükséges: citromlé
A túl édesre sikerült ételekhez adjunk néhány csepp citromlevet, amely megköti a cukrot.

Hagyma könnyezés nélküli szeletelése
Szükséges: hűtőszekrény vagy mélyhűtő
A hagyma szeleteléskor nem könnyezünk, ha a hagymás hideg helyen tartjuk vagy
felszeletelés előtt a hagymát néhány percre betesszük a mélyhűtőbe.

Hús bundázása
Szükséges: olaj
Ha bundázáskor a felvert tojásba egy kevés olajat keverünk, jobban tapad rá a morzsa

A máj puha lesz
Szükséges: tej vagy tejszín
A máj puha lesz és szép világos marad, ha sütés előtt tejszínbe forgatjuk meg, vagy 1-2 órára tejben áztatjuk.

Hús szárnyasok sütése, puhítása
Szükséges: tej, paprika, só
A szárnyas rendkívül ropogós lesz, ha sütés előtt és párolás közben néhányszor tej, paprika és só keverékével megkenjük.

KEKSZ ropogós keksz
Szükséges: sütő
A még friss, de megpuhult keksz megint ropogós lesz, ha néhány percre meleg sütőbe tesszük.

Kenyér felfrissítése
Szükséges: víz, konyharuha
A régi kenyér friss és puha lesz, ha rövid időre nedves konyharuhába csavarjuk majd a sütőben átsütjük.

Méz újraolvasztása
Szükséges: meleg víz
Meleg vízfürdőben ismét felolvasztható a beszáradt méz, anélkül, hogy hatóanyagait károsodás érne.

Porcukor csomósodásának megszüntetése
Szükséges: kávédaráló
Csomómentes lesz a porcukor ha néhány másodpercig kávédarálóban daráljuk

Rizs összeragadás megakadályozása
Szükséges: Olaj
Ha néhány csepp olajat teszünk a főzővízbe nem ragad össze a rizs.

Rizs, tejberizs lazítása
Szükséges: felvert tojásfehérje
Ha a kész tejberizsbe néhány evőkanálnyi felvert tojásfehérjét keverünk, lazább és ízletesebb lesz a rizs.

Sütemény elválasztása a formától
Szükséges: víz, konyharuha
Ha a kuglóf nem akar elválni a formától, akkor kb. 3 percre tegyünk egy nedves konyharuhát a még forró forma alá, majd azután rántsuk ki a tésztát.

Tojás főtt és nyers tojás megkülönböztetése
Úgy lehet megkülönböztetni, hogy egy sima lapon megforgatjuk őket. A főtt tojás szabályosan forog, a nyers viszont nem.

Főtt tojás megtisztítása
Szükséges: hideg víz
Ha a kemény tojást hideg vízzel hűtjük le, akkor könnyebb meghámozni.

Tojás frissességének megállapítása
Ha megrázzuk a tojást, s annak belseje alig mozog, akkor friss tojásról van szó.
Szükséges: só, víz, tál
A nyers tojásokat vízbe tesszük a friss tojások lesüllyednek az edény fenekére az öregebb tojások a felszínre emelkednek.

Tojásfehérje kiadósabb, keményebb
Szükséges: hideg víz
Ha a fehérjéhez tojásonként egy kiskanálnyi hideg vizet öntünk és úgy verjük fel, több tojáshab keletkezik.
Szükséges só vagy citromlé

A tojásfehérje hamarabb megkeményedik, ha csipetnyi sót agy 1-3 csepp citromlét adunk hozzá.

Burgonya ízének javítása
Szükséges: ecet
Ha a főzővízbe kevés ecetet teszünk, akkor a régi burgonya is jóízű és kevésbé fő szét.

Paradicsom felfrissítése, egyszerű hámozása
Szükséges: hideg víz
A puha paradicsom ismét kemény lesz és jól szeletelhető, ha kis időre hideg vízbe tesszük.
Szükséges: forró víz, kés
Ha a paradicsomot néhány helyen bevágjuk és rövid időre forró vízbe tesszük, könnyen hámozható lesz.

először is: mi az a steak? Gyorsan megsütött szép darab hús, eredetileg csak marha, manapság már disznó, bárány és egyéb hús, esetleg hal (tonhal, cápa) is lehet.

Eredetileg a "szép darab hús" anatómiai származása szerint lehet bélszín, hátszín vagy T-Bone steak, rumpsteak, filet, stb.. Különböző országokban másképp vágják, darabolják a húsokat. Másképp Olasz- vagy Németországban, egész másként Amerikában.

Magyarországon rendesen vágott steaket találni sajnos nehéz, az úgynevezett T-bone steak pedig hentestől szinte beszerezhetetlen, hiszen nálunk nem úgy darabolják a húst, hogy a csonton rajta legyen a bélszín és a hátszín is (ez ugyanis a T-Bone vagyis a t-csont lényege).

Sajnos nem csak a darabolás miatt nehéz megfelelő steak-et találni: a másik probléma, hogy a hazánkban kapható marhahús nem mindig alkalmas a frissen sütésre, ehhez ugyanis gyorsan növő húsmarha kellene, amely hamar eléri a megfelelő nagyságot, így méretes, de még kellően gyenge marad a husa.

Előkészítés

Ha mindezek ellenére mégis sikerül beszerezni az áhított "szép darab húst", jöhetnek az előkészületek, a klasszikus marhasteaket ugyanis sütés előtt napokig érdemes pácolni, elsősorban olajban, amit sokféleképpen ízesíthetünk, fűszerezhetünk. Mindenekelőtt hártyázzuk le a húst, töröljük szárazra. Szórjuk be durvára tört borssal, tegyük mély edénybe, és öntsünk rá annyi olajat, hogy teljesen ellepje. Hűtőben érleljük lehetőleg pár napig.

Sütés

4-5 nap pácolás után vegyük ki az olajból, csepegtessük le. A sütőt melegítsük elő 250 fokra. Egy serpenyőbe öntsünk kevés olajat, forrósítsuk fel. Tegyük bele a húst, sózzuk meg, majd süssük minden oldalát gyorsan pirosra. A lényeg, hogy kéreg süljön a húsra, ami megakadályozza a húsnedvek kiszivárgását. Ezután tegyük a húst egy tepsibe,toljuk a sütőbe.

Nagyságtól és a sütés kívánt mértékétől függően süssük 3-4 percig, így angolos lesz a hús, 5-6 perc alatt viszont teljesen átsül. Ezenkívül ízlés szerint fűszerezhetjük a hústfokhagymával, mustárral is, de vigyázzunk, hogy ezek ne égjenek meg az elősütéskor.

Sütési módok. ki hogy szereti...

Rare (saignant):

angolosan sült (52 °C - 1 perc) kívül szürkésbarna, belül piros. Anglában, Franciaországban ez a kedvelt változat , nálunk szinte soha nem igy kérik

Medium-rare:

félig angolos (55 °C - 2 perc) kívül szürkésbarna, belül vörös.

Medium (point):

félig átsült (60 °C - 3 perc) belseje piros-rózsaszín. A legtöbb húsimádó így szereti. A német igy szereti igazán

Medium-well done:

(65 °C - 4 perc) a belseje rózsaszín.

Well done (bien cuit):

(71 °C - 5 perc) átsült, az igazi steakrajongók szerint száraz. Magyarországon ez a szokásos.

A marhából metszett steakek (beefsteak) közül hazánkban a vesepecsenyéből készítettek a legismertebbek. Ezeknek a súlya leginkább attól függ, hogy a vesepecsenye vastagabb vagy vékonyabb részéből metszik-e. Lehetnek 200 grammosak is, de a 160-180 grammosak, a Chateaubriand esetén pedig a dupla méretűek az elterjedtek. A kisebbnek számító (100 g) szelet neve mignon vagy filet mignon. A tournedo és a medaillon ugyancsak 100 g körüli.

Egye mindenki úgy, ahogy kedvét leli benne... Ízlések és pofonok különböznek! És ez így van jól...

.....nem olcsó mulatság, érdemes tudni hogy készitsük el.

A bontási technika tizenkét legfontosabb része:

Chuck: nyak vagy tarja. Gulyás, pörkölt.

Rib: hátulsó mellkas. A rib roll (magas hátszín), a rack és a short ribs (oldalas), a rostélyos (rib-eye). Grillhús, steak.

Short loin: lapos hátszín. Szeletekre vágva striploin a neve. Részei: csontos hátszín (top loin), puha hátszín (bottom loin). Grill, steak, sült.

Sirloin: keresztfartő (a lapos hátszín vége).

Tenderloin: bélszín (vesepecsenye).

Top sirloin: szűzpecsenye.

Bottom sirloin: felsál.

Round: marhafartő. Az első részét magyarul feketepecsenyének (round flat), a hátsót fehérpecsenyének (eye of round) hívjuk.

Brisket: szegy. Főzik, grillezik, füstölik.

Plate: szegy hátulja.

Flank: hasaalja. Gulyás és pörkölt, darált húsok. Angolszász országokban "a szegények steakje".

Shank: ábszár. Pörkölt, gulyás, tokány.

A kebab vagy kebap (arab: کباب) arab eredetű húsétel. Általában birkahúsból készül, és erősen fűszerezett. Formája lehet hosszúkás vagy gömbölyű. Általában nyársra vagy pálcikára felhúzva sütik meg, sokszor nyílt tűzön.

A fűszerezett, kevert darálthúsból készült, faszénparázson sült hosszúkás húsételt a jugoszláv utódállamokban csevapnak, kicsinyítve csevapcsicsának (ćevap/Ћевап, ćevapčića/Ћевапчића) hívják, Bulgáriában kabapcse. Romániában, ahol kevesebb fűszerrel, viszont szódabikarbónával készítik miccs (mititei) a neve, melynek jelentése „kicsik”. Általában öt darab ujjacska méretű húst tálalnak fel egyszerre.

A volt Jugoszlávia területén a csevapcsicsa szokásos kiegészítője a vöröshagyma és az ajvár, Bulgáriában ljutenica,Törökországban az ayran.

Sis kebap

Bár a kebap általában darált sült hús, a Törökországban, Azerbajdzsánban és az egész Közel-Keleten elterjedt sis kebap kifejezés, mely kis pálcikákra felhúzott kocka alakú húsokra utal, hasonlatosan a saslikhoz vagy a magyar rablóhúshoz.

Döner kebap

A török döner kebap a függőlegesen forgó nyársról levágott grillezett húsra utal, a görög gíroszhoz vagy az arab suvarmához hasonlatosan. A ma gyorséttermekben kapható, pitába töltött döner kebabot egy nyugat-berlini török bevándorlótól, Kadir Nurmantól származtatják, aki 1972-ben jött rá, hogy ebben a formában jobban eladható (gyorsétel.

Neki köszönhetjük a fűszercsomagot, a húsleves redukcióját, a tojásfehérje, szarvasgomba, mandula széles körű felhasználását, ő volt az első, aki vajjal helyettesítette a disznózsírt és kenyér helyett liszttel sűrített, azaz feltalálta a mai séfek fő ellenségét, a rántást. Hozzá kötődik a mille-feuille (ezer levél) nevű sütemény is. A krémes nagyapja. Amit aztán Marie-Antoine Careme, Talleyrand herceg konyhamestere tökéletesített a XIX. század elején. Ő volt "a szakácsok királya, a királyok szakácsa".Ma a krémesnek kétezer változata ismert. Olaszországban millefoglie a neve, Angliában vanilla slice, Dél-Afrikában custard slice, Svédországban Napoleonbakelse, Dániában Napoleon-cake, német nyelvterületen Créme-Schnitte (ami hasonlít a szlovén kremsnita és a magyar krémes névváltozatra is), a hollandoknál tompoes, az Ibériai-félszigeten milhojas, a lengyeleknél kremowka (néha karpatka).

A recept lényege mindenütt hasonló: tésztalapok közé tett vaníliás krém. Csakhogy amíg az igazi francia mille-feuille-ben három egymásra rakott (többnyire karamellizált) vajas leveles tészta közé cukrászkrém kerül (amiben a főzött vaníliás tojáskrémet tojásfehérjével lazítják), addig Magyarországon vagy Szlovéniában két réteg tésztalap közé vaníliakrém kerül, amit felvert tejszínhabbal szilárdítanak. A tetejét bevonhatjuk aztán fondant-nal (cukormázzal), kenhetünk rá lekvárt (ezt a svédek kedvelik), meghinthetjük porcukorral vagy pirított mandulával is (ez az arab országokban divat), ízesíthetjük dióval, mézzel, sőt rummal is.
A krémes (a szakemberek szerint) nápolyi jövevény, és a neve nápolyi krémes volt. A derék párizsi sütőmesternek, Adolphe Seugnot-nak azonban (akinek a Rue du Bac utca 28. szám alatt állt az üzlete) a "creme-napolitain" kifejezés rajongott császárát juttatta eszébe, így a krémest 1867-től

Napóleon-süteményként árusította. Abban az időben pedig a korzikai már újfent példaképnek számított. Ezért terjedt el számtalan országban ez a névváltozat. Nyilván innen ered a mi franciakrémes elnevezésünk is.

A kezdeti receptek: „eperjes és szederjes torta” tésztájára készítette tejszínes krém került, mely egy tojás hozzáadásával készült, ezt a krémet gazdagították eperrel.

Egyre elterjedtebb lett a 19. század első harmadától fogva a krémeshez hasonló sütemények receptjeinek megjelenése a szakács valamint a cukrászkönyvekben. 1840-ben megjelent Czifra István könyvében már megtalálhatjuk az általunk ismert krémes ősére. A „vaníliás pástétom” melyről ír tejszínből készül hozzáadott liszttel, tojássárgájával, vaníliával és cukorral, melyeket összefőzi és kész is az általa „pástétom”-nak nevezett krém, melyet nyers vajastésztára rak, majd a tetejére is helyez egy tészta réteget, majd ezt követően teszi a sütőbe a szakács.

A 19. század végén Dobos C. József egyre sűrűbben használja különböző sütemények töltéséhez a krémet. Nagy hatással volt rá a korabeli francia gasztronómia, ezért készített krémes alapú fánkokat is.

19. század végén a Zilahy Ágnes krémes nagyon jól alkalmazkodott a magyar konyhához. Ugyan csak nyers tészta közé rakta a krémet, de ő használta a mai formájában ismert krémes sárga színű puding krémet. Úgy készítette, hogy a tejszínhez cukrot és vaníliát adott felforralta, majd a főzetet lisztre öntötte és addig kevergette, míg be nem sűrűsödött. Ezután egy csipetnyi sót adott a masszához és a 6 tojássárgáját, majd jól kikeverte a krémet. Ezután felverte a tojásfehérjét, amelyet óvatosan hozzákeverte a kikevert krémhez. Így kapta meg a lágy és roppant ízletes sárgakrémet. Ezután töltötte nyers tészta lopok közé, melyeket megkent tojással és behintette porcukorral, ezután sütötte készre a süteményt.

A krémes a századforduló évtizedeiben vált egyre ismertebbé, de még mindig nem a mai formájában. Egyre több süteményes könyvben volt megtalálható a recept, de ahány könyv létezett annyi recept is volt. 1905-ben megjelent Kugler Géza „A legújabb és legteljesebb nagy házi cukrászat” című könyve, melyben két krémes receptet találhatunk. Az egyik elkészítés előre sütött lapok közé helyezi a krémet, ahol a felső lapot előre feldarabolva helyezi a süteményre. Itt is, mint a Zilahy Ágnes krémesénél, a krémhez hozzáadja a felvert tojásfehérjét így sokkal lágyabb, ízletesebb krémet kap. A másik recept hasonló az első próbálkozásokhoz, ahol nyers tészta közé rakják a krémet. Ebben a recepten egy nagyon finom sárgakrémet használ. Ez megjelent a századforduló környékén, de nem terjedt el általánosan.

A nagy változás a krémes történetében 1932-ben Magyar Elek krémes pitéjében történet, ez már úgy készült, mint a 20. század végén a cukrászdákban. 1935-ben Dr. Oetker receptjei között találhatjuk meg a „Krémes lepényt” vagy a „Krémes szeletek vajastésztából”, melyek krémje nem liszttel készül, hanem vanília pudinggal.

Ha igazi magyar krémest szeretnénk akkor el kell menni a szlovéniai Bled-be.

Lukács István pesten a Russwurm cukrászdában rájött arra, hogy margarin helyett vajat használ ettöl lesz rezgös, nem folyékony és kemény a krém. A krém felét nem tojásfehérjével hanem tejszinnel lazitja. Lukács rájött ha magyarországon marad akkor ugy jár mint a pozsonyi kiflivel (levédetik a szlovákok).

Bled-ben a Park Hotel főcukrásza Ištvan Lukačevič 1953-ban készítette el először a süteményt. Ištvan a 40-es években költözött családjával Szerbiából Szlovéniába. Az ő receptje eredetileg Szerbiából származik, Ištvan annyit változtatott csak rajta, hogy a tojás alapú krém felét tejszínhabbal helyettesítette. Eredeti mérete 7×7 cm-es kocka. Csak természetes alapanyagokat használnak az elkészítéséhez a legjobb minőségből (mesterségesen feldolgozottakat nem): liszt, tojás, vaj, tejszín(hab) és cukor. Referenciaként szolgálhat, hogy az elmúlt 60 évbentöbb mint 13 millió darab fogyott el belőle (jelenleg 2,90 euróba kerül).

Vajjal kevert tésztáját aranybarnára és ropogósra sütik. De nem ám úgy, mint ahogy itthon a legtöbb helyen kapható: a kérge tökéletesen áttörhető, így minden egyes falathoz úgy juthatunk hozzá, hogy a tésztából és a szuperhabos vaníliakrémből is egyszerre falatozhatunk. A felvágásnál a krém nem omlik össze. A talapzat – mint ahogy lenni szokott – tészta, rajta a krém, azon a tejszínhab, ami pont megfelelő arányban áll a vaníliakrémmel, ezt követi egy réteg ropogós tészta, és végül a porcukor.

Kedves olvasó nem tudom feltünt-e a névazonosság (Lukács illetve Lukačevič) , ugyanarról az emberröl lenne szó?

Minden valószinűség szerint Bled-be készül a valódi magyar krémes, amit ugy hivnak kremna rezina a kremna krémest a rezina a lelkivilágunkat jelenti (krémesen rezignált).

Manapság már rengeteg féle liszt közül válogathatunk, így bizony néha nem könnyű kiigazodni, milyen lisztet válasszunk kenyérsütéshez, melyik jelölés mit jelent. A búzalisztek közül a magasabb sikértartalmúak a megfelelőek. Ezek jelölése BL-80 (fehér kenyérliszt, BL 112 (félfehér kenyérliszt.)

Ha éppen nem elérhető e két fajta, akkor finomlisztből, BL-55-ös jelzéssel, is süthetünk kenyeret, de akkor ajánlatos 1 kiló liszthez 1 evőkanál sikért hozzáadni. A sikér biztosítja a tészta rugalmasságát, nyújthatóságát, nagyobb bevásárlóközpontokban, de szinte mindegyik reform- és bioboltban kapható. Sok helyen található már kimondott kenyérliszt megnevezéssel is termék (Nagyi titka kenyérliszt, Kenyérvarázs.)

Az egészséges táplálkozás hívei bizonyára a teljes kiőrlésű lisztet részesítik előnyben. Ide tartozik a grahamliszt, a rozsliszt, a durumliszt és az egyik legegészségesebb fajta, a tönkölybúza-liszt. Az ezekből készült kenyér textúrája tömörebb, színe sötétebb.

A nagyobb bevásárlóközpontokban többféle kenyérliszt keverékkel is találkozhatunk – többféle maggal, különleges lisztfajtából készülttel. A legtöbb már tartalmazza az élesztőt is, ezt mindig nézzük meg, mert ha dupla adag élesztővel készül a kenyér, túlkel, összeesik. Bármilyen lisztet is választunk, dagasztás előtt szitáljuk át. Egyrészt a liszt megtisztul, valamint szerkezete lazább lesz.

A kenyér másik fontos hozzávalója az élesztő vagy a kovász, amitől szép nagyra kel, levegős, foszlós lesz. A magyar, friss élesztő híresen jó minőségű, így hacsak nem kenyérsütő gépben sütünk, akkor mindenképpen ezt részesítsük előnyben. Az élesztőt mindig egy kevés cukorral lekevert langyos folyadékban – vízben vagy tejben futtassuk fel.

Az élesztő igényli a meleget, de vigyázzunk arra, hogy 40C foknál ne legyen melegebb a folyadék, mert ennél magasabb hőmérsékleten felül az élesztőgombák elpusztulnak.

Bioboltokban már kapható kovászpor is, de otthon is egyszerűen készíthetünk kovászt. Bár a kovásszal készült kenyér hosszabb kelesztést igényel, megéri hozzáfogni. Nagyon könnyű állagú, sokáig eltartható kenyeret készíthetünk vele, azt jó tudni,hogy jellegzetes, kicsit savanykás íze és illata van.

A kenyér állagát még könnyedebbé teheti egy kis zsiradék – vaj, olívaolaj vagy zsír – de vigyázzunk vele: maximum 2-3 evőkanállal tegyünk a tésztához, különben ragadós, szalonnás lesz sütés után. Ha bekevertük a hozzávalókat, akkor jöhet dagasztás. Ez, ha kenyérsütőben készül a kenyér, akkor csak programozás kérdése. Régen természetesen kézzel dagasztották a kenyeret, most is megtehetjük, bár ez tényleg kissé időigényes folyamat. A legegyszerűbb módszer, ha elektromos mixert használunk, dagasztókarral.

Gyorsan és nagyon alaposan bedagasztja a tésztát, mely akkor jó, amikor homogén lesz állaga, és dagasztás közben elválik már az edény falától, és kisebb hólyagok keletkeznek rajta. A dagasztás után jön az első kelesztés. Mindenképpen meleg, huzatmentes helyre tegyük és takarjuk le egy konyharuhával. A kelő tésztának érzékeny lelke van, ha megfázik, huzatot kap, összeesik. A tészta akkor kelt meg, ha nagyjából kétszeresére dagadt, ez legtöbbször 45-60 percet igényel. A megkelt tésztát lisztes deszkán gyúrjuk át, és formázzuk kedvünk szerint cipónak, kiflinek, zsemlének.

A megformázott tésztát rakjuk egy sütőpapírral bélelt sütőlapra, fedjük le ismét konyharuhával, és indulhat a második kelesztés, ami kb. 30-40 perc, amíg a tészta újra megnő. Ha kellőképpen megnőtt a tésztánk, mehet az előmelegített sütőbe. A kenyér sütésének többféle módja is van. Készülhet kenyérsütő gépben, cserépedényben, jénai tálban és sütőlapra téve egyaránt. Azt, hogy érdemes-e kenyérsütő gépre beruházni, mindenki döntse el maga – annyi biztos, hogy nélküle is kiváló kenyeret lehet sütni. Amiért mégis érdemes birtokolni egyet:

- csak bele kell öntenünk a hozzávalókat, beprogramozni és már csak kész kenyérért kell felnyitnunk a kenyérsütő fedelét

- időzíthető, késleltethető akár 12 órával is a program – így akár este beprogramozhatjuk reggelre, vagy mire munka után hazatérünk, friss, illatos kenyér vár minket.

- programozható csak dagasztásra is. Így ha kiflit, zsemlét, pizzát vagy más formázásra váró péksüteményt készítenénk, a bedagasztott tészta már készen állhat az átváltozásra, mire megérkezünk.

A kenyérsütő gép ellen szól, hogy a kenyér héja sosem lesz olyan igazán ropogós, mint sütőben sült társaié, valamint a kész kenyérből a dagasztólapátokat nem egyszer elég nehéz úgy eltávolítani, hogy a kenyér belsejében kisebb kráter ne éktelenkedjen. Én be szoktam olajozni, hogy könnyebben kicsusszanjon.

Érdemes kipróbálni a cserépedényben (Pataki-tál is tökéletes) való kenyérsütést is. A cseréptálat használat előtt 1-1,5 órára áztassuk vízbe, és megkelt, formázott kenyeret tegyük cserépedénybe és fedjük be.

A megszokottól ellentétben nem előmelegített sütőbe tesszük, hanem akkor kapcsoljuk be a sütőt először csak 120 fokra, amikor a cserépedényt betesszük a sütőbe. Így hagyjuk 45 percig. A forró, párás levegőben a kenyér odabent megkel. Ezután levesszük a fedőt, emeljük a hőmérsékletet 200 fokra és süssük készre a kenyeret. (A sütési idő a kenyér nagyságától, fajtájától függ.)

Természetesen a hagyományos kenyeret is ízesíthetjük, gazdagíthatjuk aszalt zöldséggel, zöldfűszerrel, magvakkal, de kapható már boltokban is kimondott házi kenyér-fűszerkeverék. Ezeket kézi dagasztásnál a második kelesztés előtt gyúrjuk a tésztához, ha pedig kenyérsütő géppel sütünk, akkor a program sípoló hanggal jelzi, mikor adjuk a finomságokat a tésztához.

Ha sikerült jó kenyértésztát készítenünk, akkor nem állunk távol attól sem, hogy pizzát, pirogot, kemencés lángost és más egyéb ínyencségeket készítsünk.

Számos halfaj fontos táplálékul szolgál az ember számára (ehető halak). Az ehető halfajok izomzatából készített élelmiszeripari nyersanyagot, félkészterméket vagy készterméket hal néven hagyományosan megkülönböztetik a hústól, amely alatt kifejezetten a madarak és emlősök izomszövetéből és belső szerveiből nyert élelmiszereket értik.

A sok utód lehetővé teszi a gyors és gazdaságos szaporításukat és halászatukat. A gasztromóniai irodalomban széles körben megkülönböztetik a „barna húsú halakat” (pl.: ponty, busa, amur) a „fehér húsú halaktól” (pl.:pisztráng, harcsa,fogassüllő). A két csoport konyhai elkészítésének és felszolgálásának szabályaik eltérnek. Ez a mesterséges csoportosítás, (bár nyilvánvalóan biológiaimegfigyeléseken alapul) a rendszertannal semmiféle összefüggésbe nem hozható.

A halnak az emlősállat és madár húsától való megkülönböztetése a zsidó-keresztény-iszlámkultúrkörben a bibliaiidőkig nyúlik vissza. A tóra kifejezetten különbséget tesz, amikor így ír: „…juhot és szarvasmarhát vágni nekik… gyűjteni a tenger minden halát…” (Mózes negyedik könyve, 11:22) Ebből következően a judaizmus egyébként rendkívül szigorú étkezési szabályai is enyhébbek a halra nézve: nem kell kóser módon vágni és kivéreztetni, nem kell a teljes ételektől elválasztani. A judaizmus szabályai szerint az élelmiszereknek három kategóriája van a húsos, a tejes és semleges. A hal a harmadik kategóriába tartozik a zöldségfélék,gyümölcsök, fűszerek, magvak, só, víztársaságában. A kereszténység körében szintén gyakran szerepel a hal a böjti ételek között.

Halvásárláskor erre figyeljünk az üzletben!!

Halas ételt tenne le a családja asztalára? Jól teszi, hiszen a halak a szervezet számára nélkülözhetetlen telítetlen zsírsavakat, teljes értékű fehérjéket és számos vitamint is tartalmaznak. Emellett a halas ételek könnyen emészthetőek, nem fenyegetik a vonalainkat és még finomak is. Ugyanakkor vásárláskor az ár mellett egyéb szempontok szerint is érdemes ellenőrizni a termékeket, hogy biztosan a legjobb fogásokat adjuk szeretteinknek.

Mélyfagyasztott import halak esetében a filére felvisznek egy úgynevezett glazúrjég réteget, vagyis jégpáncélt, amely megakadályozza a halhús oxidációját. Ez egy teljesen ártalmatlan anyag, óvja a terméket a megromlástól. A glazúrjég mértéke 5-10% lehet, ezt minden esetben fel kell tüntetni a csomagoláson. A jég növeli a termék nettó súlyát, vagyis ha 10%-nál magasabb ez az érték, akkor félő, hogy kevesebb halat és több jeget kapunk a pénzünkért.

Fontos ellenőrizni a termék lejárati dátumát is: három hónapnál tovább nem szabad a halat fagyasztott állapotban tartani. „A lejárati időt mindenképpen nézzük meg mielőtt a kasszához vonulunk.Azt javaslom, hogy elsősorban halboltban, halpiacon válasszunk halat, mert ezeken a helyeken jó minőségű halakat árulnak. A hazai termékeket is fagyasztják, de érdemesebb frissen, akár filézett formában megvásárolni ezeket. Otthon könnyedén bepanírozhatjuk, vagy más módon is elkészíthetjük a szeleteket. Aki pedig tengeri halra vágyik, nyugodtan vásárolhat ilyen termékeket is, de a csomagolást ellenőrizze.

A szendvics "felfedezése" 1762-re tehető, körülményei persze mai napig vitatottak. A legismertebb legenda szerint az első szendvicset azért szolgálták fel a lordnak, mert még az étkezés kedvéért sem akart felállni a kártyaasztaltól és az értékes perceket táplálkozásra vesztegetni. Az első szendvics két kenyér közé tett hússzeletből állt, amelyet egy ültő helyében fogyasztott el. Életrajzírója szerint a grófot politikai és tengerészeti feladatai kötötték sokszor napokon, éjszakákon át íróasztalához, ezért találta ki a táplálkozásnak ezt a gyors és laktató formáját. Így ugyanis nem kellett dolgozószobáját elhagynia, étkezését, munka közben is megoldhatta.

A törökös ízlésű öltözködés iránti hajlamáról is ismert gróf tiszteletére szendvicsversenyt és koncerteket is szerveztek. A rendezvényen kóstolhattak Sandwich francia testvérvárosából, Honfleurből érkezett bagett-szendvicseket is. A város jelenlegi grófja őse tiszteletére óriási szendvicsebédet szervezett.

A történészek továbbra is kételkedve fogadják a szendvics eredetéről szóló legendát, az étel ugyanis a XVIII. századnál régebbi keletű, ez azonban nem akadályozza meg a várost abban, hogy helyi hősét ünnepelje. Az első szendvics megalkotását a zsidó bölcsnek, Hillelnek tulajdonitják, állitólag, a Kr.e. 100 körül született rabbi maceszszeletek közé tett pépesitett almát és tört diót, hogy a gyógyfüvek izét tompitsa.

A nagy öregnek másik "találmánya" a bárányhússal és fűszernövényekkel töltött macesz (a zsidó húsvét idején). Elképzelhetö, hogy a kebab - döner- gyros ősét alkotta meg?

A középkorban is volt ehhez hasonló étel, ugyanis akkor vastag kenyérszeleteket használtak tányérként. Az étkezés végén a szafttal átitatott kenyérszeleteket a kutyák vagy a koldusok kapták.

Szendvics a csúcson

Mint olyan sok más ételt, a szendvicset is az Egyesült Államok futtatta fel. Az 1920-as években már tömegesen készült a háztartásokban reggelire, ebédre, de főleg vacsorára. Az oktatás tömegessé válásával egyre több édesanya készített szendvicset az iskolai csomagba. Szintén az Egyesült Államokban dobták piacra az előre szeletelt kenyeret is, ami még gyorsabbá tette a szendvics készítését. A szendvics még a háborúban is fontos szerepet töltött be: az amerikai katonák egyik alaptápláléka volt a filmekből ismert mogyoróvajas-lekváros szendvics, mivel igen magas a kalóriatartalma, és összetevői sokáig eltarthatóak voltak. Ma a szendvics az egyik legismertebb ételtípus – megszámlálhatatlan variációja között van egészséges és nagyon egészségtelen változat is, kapható minden utcasarkon, de a legelegánsabb rendezvényeken is megtalálható mini formában. Vannak világhírű szendvicsek, mint a BLT, legnépszerűbb, klasszikus szendvics az USA-ban. nevét a Bacon, Lettuce, Tomato rövidítéséből kapta, a Clubszendvics vagy a Sloppy Joe, és vannak egyszerűbbek is, melyek kreativitásunk eredményenként naponta készülnek a konyhánkban.

A pizza olaszeredetű étel, ami mára az egész világon elterjedt. Alapja egy kelt tésztából készült vékony lepénykenyér, melyet paradicsom vagy tejföl alapú szósszal borítanak, és erre különféle feltétek kerülnek, (a leggyakoribbak a különféle zöldségek, gomba és felvágottak), a tésztát végül reszelt sajttal szórják meg és sütőben megsütik. Jellegzetes fűszerei közé tartozik az oregánó és a pepperoni. Az eredeti olasz pizzára szeletelt mozzarellát, bazsalikomot és olíva olajat tesznek, erre kerülhet további feltét.

A neve eredetileg különféle, kelt tészta alapú ételeket jelentett, valószínűleg a picea szóból ered, mely a latin pincere (összegyúrni) szóból származik. Bár Olaszország a szülőhazája, de rengeteg olyan változata alakult ki, melyek más tájak konyhaművészetének jellegzetességeit viselik magukon, ilyen például az ananászos-sonkás hawaii pizza, a kukoricás mexikói, vagy a csípős, kolbászos magyaros pizza. A változatos feltétek nélküli, csak paradicsom szósszal,bazsalikommal és mozzarella sajttal ízesített „alap”-pizzát pizza margheritának hívják. A félbehajtott pizza neve calzone.

A pizza első megjelenése a dél-itáliai görög kolóniák (Magna Graecia) idejére tehető, Vergilius Aeneisében említik először. Az i. e. 3. században Marcus Porcius Cato a Róma történetéről írt munkájában említ egy „lapos kelt tésztát, melyet olívaolajjal, fűszerekkel és mézzel édesítenek, és köveken sütnek meg”. Pompeji városában a régészek feltárták a mai modern pizzériák elődjeit. Az ókori Egyiptomban is megjelent, a fáraók születésnapjára gyógynövényekkel ízesített lapos kenyérkéket sütöttek, Hérodotosz görög történetíró leírása szerint ezek a babiloni receptek nagyon hasonlítottak a mai pizza tésztájára.

A középkorban, 997-ben is feltűnt a pizza szó, ami akkoriban egyszerűen lepényt jelentett. A pékek arra használták, hogy kenyérsütés előtt megnézzék, eléggé felhevült-e a kemence. A kenyérsütés befejeztével pedig kihasználták a parázs melegét.

Az ókori római pizzaféleségek még nagy mértékben különböztek a maiaktól. A 19. századig az úgynevezett fehér pizzák készültek. A pizzatésztát tejföllel, vagy zsírral kenték meg, erre az alapra tették a feltéteket.

A paradicsomot ekkor Európában még nem ismerték, ahogy az indiai vízibivalyt sem, amelynek tejéből az igazi mozzarellasajt készül. A paradicsomot eleinte mérgezőnek hitték, és nem használták étkezéshez, a 18. század végére azonban elterjedt, és Nápoly környékén elkezdték ezzel ízesíteni a pizzákat. Az új ételfajta nagy népszerűségre tett szert és helyi nevezetességnek számított.

A modern pizza feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-ban alapított és ma a Pizzeria Brandi néven még mindig működő Pietro… e basta così sütődében dolgozott, és 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített. A pizza az olasz nemzeti színekben készült: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom), és készítője a királynéról nevezte el. Ebből alakult ki a mai pizza.

Kb. 1830-ig utcai árusok árulták a pizzát, majd Nápolyban megnyílt az első igazi pizzéria, az Antica Pizzeria, ami még mindig működik a Via Port'Alba 18. szám alatt.

A 19. században az olasz bevándorlók magukkal vitték a pizzakészítés mesterségét Amerikába, ahonnan az 1950-es években indult világhódító útjára.

A határok eltünése eredményeképp sokan kelnek útra a világ különböző tájaira. Bármi is legyen az úti cél, az indulás előtt mindig érdemes tájékozódni többek közt az adott régió földrajzi, kulturális, gasztronómiai jellemzőiről. Mire érdemes odafigyelni az étkezést illetően a külföldi nyaralás alatt?

Hosszú utazáshoz készítsünk könnyen emészthető, nem romlékony szendvicset. A lédús zöldségeket ezúttal csomagoljuk külön. A nagyobb víztartalmú felvágottak (pl.: párizsi, sonkafélék), májkrémek gyorsabban romlanak, mint a száraz húskészítmények. A zöldségeket, gyümölcsöket, szendvicseket érdemes hűtőtáskában tárolni a fogyasztásig. A száraz nassok (pl.: kekszek, alma chips, olajos magvak keveréke) előnyben részesítendők a könnyen olvadó csokoládéval szemben. A tej-, tejtermék alapú desszertek (pl.: tejszelet, túró rudi) hűtés hiányában könnyen romlanak, ezért szintén kerülendők ilyenkor.

A nyaralóhelyen vásárolt zöldségeket, gyümölcsöket alaposan mossuk át, de legjobb, ha mindig meg is hámozzuk, ugyanis a mosóvíz is lehet fertőzött.

A palackozott vizek a legbiztonságosabbak. Ha tehetjük, ne csak ivásra, de fogmosáshoz is ilyet használjunk!

Az üdítőkből válasszuk a dobozos, üveges változatokat. Ha a víz nem biztonságos, akkor a jégkockával hűtött üdítők is kerülendők. Érdemes a gyógyszertárban jódtablettát venni, mert szükség esetén a víz fertőtlenítésére alkalmas.

Étteremben csak a főtt ételeket, a jól átsütött húsokat válasszuk, kerüljük az utcai ételárusokat.

Idegen helyen - az arra hajlamosoknál - előfordulhat székrekedés. Ennek elkerülésére ajánlott a rendszeres mozgás, aminek remek módja az akár naponta végzett városnéző séta. Vihetünk magunkkal zabpelyhet, zab- vagy búzakorpát, lenmagot, amit a reggelihez, ebédhez adagolhatunk, illetve keserűsós gyógyvizet, amiből 1-2 dl megivásával elérhető a kívánt hatás.

A globalizációnak köszönhetően ma már számos országban fellelhetők az itthon is ismert élelmiszeráruház-láncok, ahol ugyanazok az ismert termékek beszerezhetők, mint itthon. Ez biztonságot adhat az élelmiszer-válogatáshoz.

A különböző országokban kötelező védőoltásokról az oltóközpontokban lehet tájékozódni (pl.: Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában).

Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége ajánlásával

Ezek felett a címkék felett valahogy mindig elsiklunk, pedig nem ártana őket szemügyre vennünk!

Manapság az emberek szinte semminek nem járnak utána, mielőtt cselekednek. Ez olyan következményekkel járhat, amit nem tudnak kezelni. Éppen ezért, a következő szöveg figyelmeztetésül szolgál mindenki számára!

Az általunk fogyasztott élelmiszerek származási helye sajnos sok esetben kérdéses. Nem nyújt túl sok biztonságérzetet, ohgy nem tudjuk, honnan jön az étel, amit megeszünk. Leginkább abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy a legtöbb "bio", pedig hihetetlen, milyen kémiai kezeléseken mennek át ezek a termékek, és mi nem is tudunk róla!

Még szerencse, hogy azért egy apró címkét "elrejtenek" a gyümölcsökön. Igen, ez az a matrica, amit mindig figyelmen kívül hagyunk, csak leszedjük és eldobjuk !!!

Egy kis információ a címkéken lévő számról: Amennyiben négy számjegyű, és 3-mal, vagy 4-gyel kezdődik, a termék intenzív mezőgazdasági feldolgozáson ment át, termesztésénél nagy mennyiségű műtrágyát és növényvédő szereket használtak fel. Amennyiben ez a szám öt számjegyű, és 8-cal kezdődik, az már genetikailag módosított termék. Ezeket érdemes elkerülni! Ha ugyan úgy öt számjegyű, de 9-cel kezdődik, hagyományos módon termesztették, organikus, és mentes mindenféle növényvédő szertől. Nyilvánvalóan ez a legjobb választás, hiszen nem ázik a különböző vegyi anyagoktól.

Nincs is finomabb egy alufóliában sült ropogós, ízletes burgonyánál vagy egy gyorsan zamatosra készülő lazacnál. Valljuk be hasznos az alufólia a háztartásban, de nézzük meg, milyen káros hatása van az egészségünkre.

Számos kutatás alapján bizonyították, hogy magas alumínium tartalma miatt a fólia okozhat Alzheimer-kórt is

a fóliából felszálló gőz alumíniumos összetétele miatt okozhat komoly légúti megbetegedéseket. Egyes feltételezések szerint akár tüdőfibrózist is okozhat. Más vizsgálatok szerint az alumínium hosszútávon koordinációs és memóriazavarokat válthat ki
az alumínium csökkenti a csontokban levő kalcium koncentrációt, így erős csontgyengeséget okozhat. Gyengíti a csontsejtek aktivitását.

Az eddig kutatások igencsak meggyőzőek, így ajánlott mellőzni az alufólia használatát. De, ha mégsem tudunk szabadulni tőle, alkalmazzuk okosan.

- ne használjuk grillezni
-ne tároljunk benne paradicsomot, citrusféléket, gyümölcsöt, fűszereket
-ne használjuk a sütőben bizonyos ételek felmelegítésére
-cseréljük le az alumínium bevonatú edényeinket
-az alufólia helyett használjunk üveg edényeket tárolásra
-cseréljük le az alufóliát viaszpapírra.

Honlap készítés ingyen

Főzésnél jó tudni Tippek, trükkök, jó tanácsok ! Érdemes megfogadni !!

Fűszernövények száritása: mire ügyeljünk?